2011. február 22., kedd

A Sanremói Fesztivál –utoljára ebben az évben

Bele-belenézegettem a Sanremói Fesztiválba, hiszen már a csapból is ez folyt. No meg kíváncsi is voltam, mit is produkálnak a műsorvezetők és az énekesek. A dalok között akadt néhány jó is, de a legtöbben valami fülbemászó dalt hoztak, a siker reményében. A győztes végülis Roberto Vecchioni lett, egy már korosabb énekes, a második helyen Emma és a Modá (én inkább őket választottam volna, bár az ő daluk hallgatása közben is felmerült az a gondolat, hogy “Mintha hasonlítana valami másik dalra…”), a harmadik helyen pedig Al Bano végzett.


A Fiatalok kategóriájában egy igen furcsa, szűkszavú srác (csak megjátssza vagy tényleg ilyen?), Raphael Gualazzi nyert.


A műsorvezetők közül Luca és Paolo nekem tetszett, rajtuk szerintem érződött egyfajta természetesség, ami a többiekből viszont hiányzott. Gianni Morandi számomra csalódás volt, az interjúi kicsit nyögvenyelősre sikeredtek, az angol anyanyelvű vendégekkel pedig az egyébként az olaszokra oly jellemző viselkedést tapasztaltam, azaz a "Nem beszélek szinte semmit olaszul, de azt a keveset, amit tudok (rosszul), na azt azért megmutatom". Egyébként felkészületlennek tűnt az interjúkon, mintha váratlanul beestek volna ezek a vendégek és gyorsan valamit kérdezni kellett volna tőlük. Én az Avril Lavigne, Andy Garcia és a Robert De Niro interjúkat láttam, illetve amikor beájult Monica Bellucci dekoltázsától… Egy mondatot megérdemel Elisabetta Canalis szereplése is: hihetetlen mennyiségű kritikát kapott a Robert De Niroval folytatott beszélgetése (műsorvezető és tolmács), amelyet Olaszország szégyeneként emlegetnek azóta is. Szerintem csak egy hiteles kép az olaszok idegennyelv-tudásáról. Sajnálni inkább az igazi tolmácsokat tudom, akik hosszú évek során szerzik meg tudásukat és egy ilyen hölgyemény meg elveszi a munkájukat.
Belentől nem nagyon vártam semmit, így csalódást nem okozott, sőt talán egy fokkal szimpatikusabb volt a Canalisnál, aki teljesen be volt ájulva magától.
A vendégekre visszatérve, a legérdekesebb Roberto Benigni szereplése volt.
Összegzésképpen: ez a fesztivál is eltelt, ha sokat hallgatjuk a tévét és a rádiót, egy kis agymosással talán még meg is győznek minket, hogy az idei még jobb volt az előzőeknél és igen,a fesztivál lassan visszaszerzi régi hírnevét…
(Akit érdekel, a Youtube-on megtalálhat sok videót a fesztivál különböző eseményeiről.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése