Az idén 67. alkalommal megrendezett Velencei Filmfesztivál Európa egyik legrangosabb filmes eseménye. Először 1932-ben osztották ki a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánt (az oroszlán egyébként Velence szimbóluma).
Természetesen ez a fesztivál sem múlhatott el kisebb botrányok, rosszízű pletykálkodások nélkül. A gazdasági válság miatt eleve kevesebb pénz állt a szervezők rendelkezésére, az időjárás sem igazán volt kedvező, a torontói filmfesztivál pedig megosztotta a vendégeket. A legjobb filmnek járó Arany Oroszlánt idén a zsűri elnökének (Quentin Tarantinonak) a volt barátnője kapta: Sophia Coppola a Somewhere (Valahol) című filmjéért.
Természetesen ez a fesztivál sem múlhatott el kisebb botrányok, rosszízű pletykálkodások nélkül. A gazdasági válság miatt eleve kevesebb pénz állt a szervezők rendelkezésére, az időjárás sem igazán volt kedvező, a torontói filmfesztivál pedig megosztotta a vendégeket. A legjobb filmnek járó Arany Oroszlánt idén a zsűri elnökének (Quentin Tarantinonak) a volt barátnője kapta: Sophia Coppola a Somewhere (Valahol) című filmjéért.
Az olaszok számára kimondottan csalódás volt ez a hét: semmilyen díjat nem kaptak, filmjeiket nem igazán értékelték, általában nehezen érthetőnek találták. Többen úgy gondolják, hogy gyökeres változásokra van szükség az olasz filmgyártásban...
Az Ezüst Oroszlánt Alex de la Iglesia a Balada triste de trompeta (Szomorú ballada trombitára) című spanyol-francia filmje kapta. A legjobb férfi főszereplő díjával az Essential Killing, lengyel filmben nyújtott alakításáért Vincent Gallo-t, míg a legjobb női főszereplő díjával Ariane Label-t az Attenberg című görög film főszereplőjét jutalmazták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése