2013. február 24., vasárnap

Havazás Olaszországban


Egy ritka pillanat: La Spezia és a hó
Ráadásul pont a szavazások vasárnapján (bár itt hétfőn is lehet szavazni délután 3-ig). Még nálunk is esett hó, sőt idén talán harmadjára, kicsit sajnáltam, hogy legalábbis a mi környékünkön, utána esőbe ment át. A dombokon viszont több hó is esett és meg is maradt, így a körzeti híradó különkiadást is szentelt az (egyébként lassan minden évben egyszer-kétszer előforduló) eseménynek.

Havazik Amegliában is
Mi tettünk egy kis sétát a havas-esős falunkban és kíváncsiságból megnéztük a parkoló autók gumiját. Az eredmény: kb. 50 autóból egy furgonnak volt téli gumija + a párom céges autóján és még egy kocsin volt téli gumi. Ez a másik kocsi meg, láss csodát, magyar rendszámú volt! (Nem az enyém, mert az enyém olasz rendszámú, elöl négyévszakos gumikkal). Egyébként nem sok magyar rendszámú kocsi fordul meg ezen a környéken, télen meg még nem is láttam... Az eredményt látva el lehet képzelni, mi történik, ha esik 2 cm hó.
Egy tavalyi bejegyzésem, szintén a hóhelyzet kapcsán.

2013. február 23., szombat

Választások Olaszországban

Vasárnap és hétfőn zajlanak a parlamenti választások Olaszországban. Az ország nagy részének már nagyon elege van a politikából és a politikusokból, sokan már alig várták, hogy elérkezzen a szavazások napja, csak hogy ne kelljen többé a választási kampányok ígéreteit, acsarkodásait hallgatnia, annak ellenére, hogy jópáran (legalábbis az én ismerőseim) elég tanácstalanok abban, hogy kire is adják voksukat. Azt tudják, hogy kire biztosan nem (az országot az utóbbi években nevetségessé tett bohócra), de sajnos nem sok igazán értékes alternatíva áll a rendelkezésre.
A választásokról itt találtok cikket.

2013. február 10., vasárnap

Karnevál Olaszországban


Február a karneválok ideje. Olaszországban több városban is tartanak turistákat is csalogató felvonulásokat, rendezvényeket. A leghíresebb természetesen a velencei karnevál, amely idén január 26. és február 12. között kerül megrendezésre. Ennek a karneválnak a jellegzetessége a velencei maszkok, jelmezek viselete, ami különleges hangulatúvá varázsolja ezeket a napokat. A velencei karneválról egy korábbi blogbejegyzésemben olvashattok.
A többi olaszországi karneválon általában allegórikus kocsik vonulnak fel, az elmúlt év aktualitásaival (idén elmaradhatatlanok a választási kampányban résztvevő politikusok). Egy korábbi viareggiói karneváli beszámolómat itt találjátok. Idén a viareggiói karnevál február 3-án kezdődött és a február 24-i hétvége kivételével március 3-ig minden vasárnap van felvonulás.
Néhány másik olaszországi városban megrendezett karneválról pedig itt olvashattok.


2013. január 20., vasárnap

Vargányás rizottó

Tipikus őszi, nálunk téli étel is, mivel a mi környékünkön télen az eső a jellemző, nem a hó. Olaszország más részein napok óta havazik, nálunk két napja csak esik és esik az eső, így ma ebédre párom elkészített egy jó kis vargányás rizottót (általában én főzök, de egy-két étel elkészítése az ő feladata). Mint a többi rizottóhoz is, ehhez is idő kell.

Vargányás rizottó
Hozzávalók 2 személyre:
  • 150 g rizs
  • vargánya (mi a szárított verziót használjuk, 20 g-ot két főre, de lehet többet is)
  • diónyi vaj
  • 1 közepes vöröshagyma
  • zöldség alaplé
  • parmezán
 Az elkészítése nem bonyolult, egy kis türelem kell hozzá.
Áztassuk be a szárított gombát legalább fél órára.
Egy kis olívaolajon pirítsuk meg a nem túl apróra vágott vöröshagymát. Adjuk hozzá a rizst, keverjük meg egy kicsit, majd kezdjük el merőkanalanként hozzáadni a zöldség alaplevet. Amikor már hozzáadtunk néhány merőkanálnyit és a rizs kb. félig megfőtt, adjuk hozzá a gombát. Folytassuk tovább az alaplé adagolásával (esetleg hozzáadhatunk egy kicsit a gomba levéből is.) Amikor a rizottó elkészült, tegyünk hozzá egy pici vajat, keverjük meg és már tálalhatjuk is. Ízlés szerint megszórhatjuk reszelt parmezánnal, de nélküle is nagyon finom.

2013. január 13., vasárnap

Új év, új munka

Olaszországban is nehéz munkát találni, sőt a mi környékünk - annak ellenére, hogy Észak-Olaszországban található – a munkahelyeket tekintve Dél-Olaszország szintjén áll (hivatalos adat). Ezt én is megtapasztaltam az eddigi 2 és fél év alatt, amióta itt lakom. Egy-két havonta újítgatott szerződések, már ha van egyáltalán munka: a call center-en és eladói munkán kívül szinte semmi más. December végén viszont kellemes meglepetés ért: egy ideje egy cégnél dolgoztam napi 4 órában, januártól már ők is kötöttek volna velem (normális) szerződést, amikor az egyik munkaközvetítőtől felhívott egy lány (előtte kétszer az ő közvetítésével rajta keresztül találtam munkát, mind a kétszer más munkaközvetítőnek dolgozott), hogy most megint máshol dolgozik és pont egy németül beszélő alkalmazottat keresnek egy multihoz. A céget én már régebben kiszúrtam magamnak (a környéken azon kevés vállalatok közé tartozik, amelyek a válság ellenére is elég jól működnek + az anyacég német), így rögtön mondtam, hogy érdekel. Egy szülési szabadságon lévő csajt kell helyettesíteni (szeptemberben akar visszajönni) a beszerzési osztályon. 5-en voltunk állásinterjún és végül engem választottak, azért is, mert a munkaközvetítős csaj engem ajánlott … Pár napos betanulás után január 2-tól tehát ennél a multinál dolgozom. Vannak előnyei (8 órás munka, olasz viszonyokhoz képest elég jó fizetés, jópár korombeli, aránylag rugalmas munkaidő) és persze hátrányai (mint más nagy cégnél csak egy láncszem vagyok, kicsit monoton munka, határozott idejű szerződés).
Apropó szerződés. Érdekes, hogy hány fajta szerződés van Olaszországban. Sokszor volt már határozott idejű szerződésem, de mindig ott volt a dátum, hogy meddig. Utána esetleg meghosszabbították, de mindig tudtam a konkrét dátumot. Ezúttal azonban csak az van leírva, hogy XY-t helyettesítem, amíg vissza nem tér és nem kell előre értesíteniük, hogy mikor jön vissza … Mi van? Na mármost, a gyakorlatban tudni fogom valószínűleg hónapokkal hamarabb, hogy mikor tér vissza a munkába, de elméletileg a szerződés szerint egyik reggel beállít a csaj, hogy “visszajöttem”, én meg másnaptól munka nélkül vagyok? Furcsák ezek a szerződések. Az embernek az az érzése, hogy nincsenek jogai, emberszámba se veszik. Ez kicsit keserű ízt hagyott a számban, persze nem sokáig, mert tudom, hogy úgyis időben fogok értesülni és mivel nagy cégről, tehát sok alkalmazottról van szó, az is lehet, hogy utána másik osztályon akad hasonló munka (ők mondták). Egyelőre a pozitív oldalát nézem tehát és másokat is arra bíztatok, hogy ne adják fel, mert sokszor akkor jön egy lehetőség, amikor nem is várjuk!
Eredményes, boldog új évet mindenkinek!

2012. december 30., vasárnap

Síelés Trentinóban

Pontosabban sífutás Trentinóban, Folgarián.

A karácsonyt, mint ahogy az utóbbi években szinte mindig, párom családjánál töltöttük Trentinóban, Roveretóban. Már előre kinéztem, hogy karácsony után szép időt jósoltak, így mindenféleképpen el szerettem volna tölteni egy napot a hegyekben. A hely adott volt, Rovereto felett Folgaria (kb. fél óra kocsival) és több ok miatt is a sífutás mellett döntöttünk. Folgariától pár percre található a Passo Coe 1600 méteren, ahol egy sífutó-központ van, 5 db különböző hosszúságú és nehézségű pályával. A szomszédaink, tapasztalt síelők, azt tanácsolták, hogy menjünk fel reggel időben, mert idén a válság miatt sokan a sífutást részesítik előnyben (olcsóbb a kölcsönzés és nem kell síbérletet fizetni). Mi fél 10-re értünk fel, nem voltak még sokan. Kettőnknek a síléc, bakancs 20 euróba került, ami szerintem nem sok, mi többre számítottunk. A pályahasználatért egész napra ketten 14 eurót fizettünk, a parkoló szintén egész napra 2 euróba került (volt 5 euróért is, a különbséget nem értettük).

A táj gyönyörű, nekem nagyon tetszenek ezek a helyek, ahol a sífutást lehet gyakorolni: dimbes-dombos havas táj, erdők, jó levegő. Van külön gyakorlórész, de mi szinte egyből elindultunk, útközben gyakoroltunk. Mindketten próbáltuk már egyszer ezt a sportágat, sok-sok évvel ezelőtt. (Utólag bevallom, talán jobb lett volna egy kicsit bemelegíteni, begyakorolni a technikát.) Nekiugrottunk tehát egy 3 km-es körnek, estünk egy párat, de azért jó volt. Utána nagy bátran megcsináltuk az 5 km-es kört is, ez már jobban ment. El is érkeztünk az ebédidőhöz, van ott 2-3 tipikus étterem, ahol szendvicset, helyi specialitásokat lehet enni.
Ebéd után még egy 5 km-es és egy 1,5 km-es kört tettünk, majd jó fáradtan, de boldogan visszaszolgáltattuk a léceket, bakancsokat. Az utána következő két napban rájöttünk, hogy kicsit talán túlzásba estünk a km-ekkel, mert mindenünk fájt, bár ez akkor ott a pályán normálisnak tűnt: nem rohantunk, nézelődtünk, fényképeztünk. A fájdalmak lassan elmúlnak, a szép élmény viszont megmarad, sőt ezen a télen még szeretnénk egyszer visszatérni!


2012. december 12., szerda

Olasz karácsonyi dalok 2.

Tu scendi dalle stelle

Az egyik leghíresebb olasz karácsonyi dal, amelyet a legenda szerint 1754-ben a Nápoly környéki Nolában a később szentté avatott Alfonso Maria de’ Liguori püspök szerzett. Többek között Lucio Dalla, Andrea Bocelli és Luciano Pavarotti előadásában is meghallgatható, hogy csak a legismertebb olasz énekeseket idézzem. Nekem Pavarotti változata tetszik a legjobban, így ezt osztom meg Veletek.