Húsvét Olaszországban

Az idei húsvét nem igazán kedvezett azoknak, akik ezen a hosszú hétvégén elutaztak valamerre Olaszországban vagy akik a hagyománynak megfelelően piknikezéssel, grillezéssel, kirándulással szerették volna tölteni a Húsvéthétfőt (Pasquetta). Ezek a napok különböző vallási eseményekben, szertartásokban bővelkednek olaszországszerte: Szicília számos településén tartanak felvonulásokat, körmeneteket, vallási témájú előadásokat, híres a firenzei tüzes kocsi menete (Scoppio del carro) is. Magyarországgal ellentétben itt nem divat a locsolkodás, nem is hallottak róla és a “mi” húsvéti sonkánkkal is csak Dél-Tirolban találkoztam.

 A festett tojás ajándékozása is a múltté már, most inkább hatalmas csokitojásokat vesznek, amikben valami kis ajándék lapul (amit mi ma ebédkor felnyitottunk, egy kulcstartót rejtett). Az étkezés Olaszországban húsvétkor (is) központi szerepet játszik. Sokan mennek étterembe húsvét vasárnap, mások otthon ebédelnek. Régiónként eltérő menükkel és specialitásokkal találkozhatunk, de általánosan jellemző a bárány (sok külföldről, így Magyarországról is érkezik) és a galamb formájú édesség, a colomba, amit vagy egyszerűen megvesznek vagy otthon készítenek. A colomba szerintem eléggé hasonlít a panettonéra, az olaszok karácsonyi édességére: a formája más, de a tésztája hasonló és mindkettőbe kandírozott gyümölcsöket tesznek, a colomba tetejére mandulát szórnak.

A mi, párom apukája által készített húsvéti menünk a következő volt: bolognai szószos tagliatelle, disznó- és báránysült sütőben sült krumplival és zöldborsóval. Desszertként pedig az általam készített nápolyi finomság, a pastiera napoletana. (Párom apukája hallani sem akart róla, hogy ne ő készítse a húsvéti menüt …). Én egyébként készítettem egy másik ételt is, egy tipikus ligúr specialitást, a torta pasqualinát (spenóttal, ricottával, parmezánnal, tojással töltött tészta), aminek a képével kívánok mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket!
Olaszország más részein élők milyen szokásokkal, specialitásokkal találkoztak?

Karnevál Olaszországban

Február a karneválok ideje. Olaszországban több városban is tartanak turistákat is csalogató felvonulásokat, rendezvényeket. A leghíresebb természetesen a velencei karnevál, amely idén január 26. és február 12. között kerül megrendezésre. Ennek a karneválnak a jellegzetessége a velencei maszkok, jelmezek viselete, ami különleges hangulatúvá varázsolja ezeket a napokat. A velencei karneválról egy korábbi blogbejegyzésemben olvashattok.

A többi olaszországi karneválon általában allegórikus kocsik vonulnak fel, az elmúlt év aktualitásaival (idén elmaradhatatlanok a választási kampányban résztvevő politikusok). Egy korábbi viareggiói karneváli beszámolómat itt találjátok. Idén a viareggiói karnevál február 3-án kezdődött és a február 24-i hétvége kivételével március 3-ig minden vasárnap van felvonulás.

Néhány másik olaszországi városban megrendezett karneválról pedig itt olvashattok.

Olasz karácsonyi dalok 2.

Tu scendi dalle stelle

Az egyik leghíresebb olasz karácsonyi dal, amelyet a legenda szerint 1754-ben a Nápoly környéki Nolában a később szentté avatott Alfonso Maria de’ Liguori püspök szerzett. Többek között Lucio Dalla, Andrea Bocelli és Luciano Pavarotti előadásában is meghallgatható, hogy csak a legismertebb olasz énekeseket idézzem. Nekem Pavarotti változata tetszik a legjobban, így ezt osztom meg Veletek.

Olasz karácsonyi dalok 1.

A Natale puoi - Alicia

Talán az egyik legismertebb olasz karácsonyi dal, azért is, mert a Bauli panettone reklámjának kísérődala évek óta. Egy kislány, Alicia énekli. Nekem nagyon tetszik, a szövegéből áradó optimizmusa, jósága, ártatlansága miatt: hogy karácsonykor egy kicsit jobbak lehetünk, a többiek felé másként, kedvesebben viszonyulhatunk. (Ezt persze nemcsak karácsonykor kellene.)

A reklám pedig, a nem Olaszországban élők kedvéért:

Boldog karácsonyt! - Buon Natale!

Az utóbbi hetekben sajnos nem igazán sikerült újabb blogbejegyzéseket írni, elárasztott ugyanis a munka. Na persze nem tart sokáig, de ahogy az lenni szokott, minden egyszerre érkezett. Így idén sajnos még a karácsonyi előkészületekből sem tudtam igazán kivenni a részem. Mindenestre most egy képeslappal kívánok mindenkinek boldog karácsonyt, azaz Tanti auguri di Buon Natale a tutti!

Mária ünnep, Santa Lucia – készülődés a karácsonyra Olaszországban

December 8. Mária nap, vagy még pontosabban a szeplőtelen fogantatás ünnepe (bár az ünnep egyházi vonatkozása szerintem nem sok mindenkit érdekel) Olaszországban munkaszüneti nap: általában ilyenkor kezdődik el a karácsonyi ajándékvásárlási roham és a hagyomány szerint ezen a napon díszítik fel az olaszok a karácsonyfát. Ez egyébként egyike azon dolgoknak, amik tetszenek, bár szép emlék a 24-i délelőtti karácsonyfadíszítés is magyar szokás szerint, de jó ötletnek tartom, hogy két héttel tovább pompázik a fa az otthonokban. Mi egy kicsit késésben vagyunk, de ma délután mi is megvesszük a fát és feldíszítjük. Dec. 8-a idén csütörtökre esett, sokan pontét (hidat) csináltak, azaz kivették a pénteket is és elutaztak valamerre (főleg a karácsonyi vásárokat tartó városokba).

A Magyarországon viszont oly közkedvelt hagyomány, a Télapó érkezése december 6-án itt nem létezik (esetleg csak Dél-Tirolban), hasonló ünnep viszont Santa Lucia (Lombardiában, Venetóban, Friuliban): a szokás úgy tartja, hogy a december 12. és 13. közötti éjszakán jár körbe szamara hátán Santa Lucia és megajándékozza a gyerekeket. Általában a gyerekek tesznek ki egy kis csészében vizet, tejet meg egy kis kekszet, mivel a szent és a szamara a hosszú út során megéheznek, megszomjaznak. (Persze nem árt, ha a szülők másnap reggelre valamilyen módon eltüntetik a vizet, tejet, kekszet, egyébként oda az illúzió a gyerekeknek…)

Ismer valaki valamilyen a Télapóhoz, Santa Luciához hasonló hagyományt ebben az időszakban Olaszország más részein vagy más országokban?

Olasz nyári esték

Ami még tetszik ezen a környéken az az, hogy főleg nyáron ezer program közül lehet választani. Az alap persze az, hogy negyed-fél órát azért kell utazni hozzá, de itt ez teljesen természetes. Motorral meg a parkolás sem gond.

Milyen programok vannak tehát? Általában minden kis falucska rendez néhány festát, sagrát: itt általában lehet enni-inni, van zene meg az elmaradhatatlan kirakodó vásár. A sagra sokszor kapcsolódik valamilyen konkrét ételhez: pl. hal, kagyló, de akár polenta (kukoricakása) – ez nyáron kicsit furcsa, de van, illetve bármilyen helyi specialitás. Ezek mellett van mindig valamilyen koncert, ismertebb vagy ismeretlen előadókkal, különböző zenei irányzatok és nemzetek képviselőivel. Amiken mi voltunk az utóbbi két hétben: beszélgetés Linussal, a Radio Deejay (Olaszország egyik legismertebb rádiója) egyik deejay-ével, egy ausztrál duó, egy hawaii lány, egy kubai együttes koncertjei, Zucchero, szintén énekes lányának a koncertje. Nekik egyébként a környéken van egy házuk. Fel is teszek ide egy videót: 2010-ben vett részt ez a lány a san remó-i fesztiválon ezzel a dallal és ennek révén vált híressé. Nagyon szép hangja van, a dalai is jók, de nagyon nehéz lehet egy ilyen apa mint Zucchero lányaként szintén énekes karriert befutni.

Ma este meg pl. a kalózok ünnepe lesz Montemarcellóban, de oda nem tudunk elmenni, mert Marina di Massában viszont annak a tánciskolának lesz a bemutatója, ahova én is járok táncolni (salsát), így mi oda megyünk, mivel én is fellépek… Hm-hm…

Program tehát van bőven, nem beszélve a sok-sok diszkóról, egyéb szórakozóhelyről, amik közül sok a tengerparton van. Unatkozni lehetetlen!!!

Esküvő Olaszországban

Nem az enyém, nyugi, nem maradt le senki semmiről…

Már sokszor felmerült bennem a kérdés, hogy milyen is lehet Olaszországban egy esküvő. Általánosítani persze itt sem lehet, nem mindegy, hogy Nápolyban, Palermóban, Firenzében vagy Bolzanóban csöppenünk egy ilyen eseménybe.

Június utolsó hétvégéjén végre adódott egy lehetőség számomra is. Antonio egyik unokatestvére ment férjhez, így Biellába voltunk hivatalosak egy esküvőre. Ami az ajándékokat illeti, Olaszországban gyakran az a szokás, hogy a házasulandók különböző üzletekben kiválasztanak különböző árkategóriájú ajándékokat és az üzletek listáját odaadják a vendégeknek. Így mindenki választhat a pénztárcájának megfelelő ajándékot. Az ötlet szerintem jó, ha a pár még fiatal és előtte még nem éltek együtt, tehát még nincs meg mindenük, illetve ha nem hülyeségeket választanak (sokszor megesik, hogy nagyon design, irreálisan drága dolgok vannak a listán). Manapság viszont legtöbbször a pár már a 30-as éveiben jár és általában már évek óta együtt élnek, tehát megvan mindenük. Ennél az esküvőnél is ez volt a helyzet és itt a pár ajándékként azt kérte, hogy járuljunk hozzá a nászutukhoz: Amerikába mentek és egy karib-tengeri szigetre 3 hétre. Jól tették…

Maga az esküvő egyszerű volt, semmi különös nem volt a templomban.

Néhány vendég szerintem kicsit túl volt öltözve (ügyvédi társaság volt), valószínűleg a nemrég lezajlott Kate és William esküvő hatására néhány hölgy kalapban pompázott. Őszintén szólva kevés igazán jól (nem drágán, inkább igazán ízlésesen) öltözött nőt láttam. Ha már Olaszország, csak nézzük a ruhákat, nem?

A vacsora egy palazzo kertjében volt. Siklóval mentünk fel ebbe a városrészbe, Piazzóba (lehetett kocsival is, de a mienk már fent volt, mert a szállásunk is ott volt).

6 körül értünk fel, a lagzi helye szép régi épület csodás kerttel, panorámával. Először aperitiv volt, mivel korán volt még a vacsihoz.

Aztán előételek a palazzóban, mindenki vett magának, amit akart. Finomak voltak, bár a nyers tonhalat nem kóstoltam: a legjobbak a sörtésztában kisütött zöldségek és halak voltak, el is fogytak rögtön.

Kicsit később jött a vacsora, ez is egész jó volt: volt tészta, cukkinis-mentás rizottó (én is ki akarom próbálni), apró kis ravioli, borjúszelet, a többire nem emlékszem. A végén persze az esküvői torta: ez is jó volt: meringata-féleség.

Jót ettünk, beszélgettünk, az asztaltársaság is kellemes volt. Később, egy külön teremben volt diszkó is, de nem nagyon táncolt senki sem. Szerintem Magyarországon jobban hozzátartozik a lagzihoz a tánc.

Adtak még mindenkinek kis bonbonokat is ajándékba, illetve volt egy asztal, ahol lehetett ezeket a bonbonokat külön is eszegetni. Van ilyen szokás Magyarországon?

Frecce Tricolori - Háromszínű nyilak

Még a múlt hétvégén volt egy bemutató, amiről mindenképpen be szerettem volna számolni. Marina di Carrarában volt valami ünnep és ennek alkalmából tartottak bemutatót a Frecce Tricolori, azaz Háromszínű nyilak.

Ők az Olasz Légierő, 1961-ben alakult műrepülő köteléke. 1966 óta 10 géppel repülnek: 9-en együtt + 1 szólista, így gyakorlatilag ők a világ legnagyobb létszámú katonai bemutató csoportja. Bázisuk Udine mellett található.

A kb. fél óráig tartó és 20 akrobatikus mutatványt tartalmazó programjuk révén váltak igazán híressé. Akinek lehetősége nyílik megnézni őket, semmiképpen ne hagyja ki. Tényleg nagy élmény, amit a képek sem tudnak igazán hűen visszaadni.

Tengerészünnep – La Spezia

A környék előnye, hogy a hétvégeken (már csak a tenger miatt is) nem unatkozunk. Az utóbbi időszakban végre La Spezia is megmozdult, korábban nem nagyon szerveztek itt semmit. Június 16-19 között került megrendezésre a Festa della Marineria, magyarul kb. a Tengerészek ünnepe.

Mi szombat délután mentünk el megnézni, az idő elég vacak volt, amint azt a képeken is lehet látni, de erre az alkalomra pont megfelelt.

Természetesen volt sok program, minket leginkább a hajók érdekeltek, de volt bemutató a különböző, a tengerhez kapcsolódó mesterségekből is.

Nekünk a legjobban az tetszett, hogy fel lehetett menni az egyik hadihajóra és ott egy tengerész kis csoportokban körbevezetett mindenkit. Végül is nem minden nap adódik ilyen lehetőség!

Húsvét és május 1. Olaszországban

Az utóbbi 10 napban Olaszország igencsak bővelkedett ünnepekben.

Április 24-25. mint mindenhol itt is húsvét volt. Az olaszok nagy része szereti ezt az ünnepet baráti körben tölteni, nem olyan családi esemény mint a karácsony, elég csak a mondásra gondolni: "A Natale con i tuoi, a Pasqua con chi vuoi". Azaz: karácsonykor a családdal, húsvétkor akivel akarod. Ahogy én az ismerősök körében tapasztaltam a legnépszerűbb program az volt, hogy baráti társaságok egy agriturismóban (falusi turizmus) ebédeltek hétfőn és aztán ottmaradtak egész délután. Volt persze aki inkább piknikezni ment vagy aki (kihasználva a hosszú hétvégét) elutazott valamerre. És voltak olyanok, mint mi, akikre a mondás nem volt érvényes és családi körben töltötték ezt az ünnepet is.

Április 25. itt egyébként is ünnep lett volna, a felszabadulás ünnepe, elég pech volt, hogy pont egybeesett húsvéttal.

Ezen a hétvégén pedig május 1-ét ünnepelték Olaszországban is (ismét pech, hogy ez az ünnep vasárnapra esett). Ezt általában megint csak piknikezve, a szabadban, kirándulással szokták eltölteni, illetve a szakszervezetek rendeznek különböző programokat. Idén természetesen a válságról és a munkaerőpiac igencsak kilátástalan helyzetéről szónokoltak.

Idén május 1-én viszont egy másik esemény miatt került Olaszország és főleg Róma az érdeklődés középpontjába. II. János Pál pápa boldoggá avatására érkezett rengeteg (egyes adatok szerint másfél millió) hívő az örök városba, sok millióan pedig a tévéből követték világszerte. Érdekes volt, amikor hónapokkal ezelőtt az egyik tévéműsorban (Striscia la notizia) körbeérdeklődtek a római szállodákban, hogy mennyibe kerül a május 1-i hétvégére egy szoba. Mindenhol egységesen 1000 (nem elírás, ezer) euró körül volt egy szoba egy éjszakára. Nem tudom, hogy utána végülis megmaradt-e ez az ár vagy lejjebb vitték, mindenesetre az összes szálloda tele volt, sokan hálózsákban aludtak az utcán.