Siena, Toszkána

San Gimignano és Monteriggioni után Siena középkori emlékekben, látnivalókban gazdag városa felé vettük az irányt. Először a szállásra mentünk. Egy, az óvároshoz közeli szállodában foglaltunk szobát, a Hotel Italiában. Pont arra a hétvégére még kedvező áron kaptunk egy nagyon szép és elég nagy szobát. A szálloda mögött találtunk ingyenes parkolót is. Pár perc séta alatt értük el a Porta Camollia-t, amin a középkori vándorok léptek be a városba. Innen pedig tulajdonképpen már az óvárosban is vagyunk, kb. negyedórányira Siena legfőbb nevezetességétől, a Piazza del Campo-tól. Séta közben is akad azért látnivaló: a Piazza Salimbeni-n az 1472-ben alapított, a közelmúltban botrányba keveredett bank, a Monte dei Paschi di Siena székhelye, a gótikus homlokzatú Salimbeni palota.

Siena 17 contradából (kerületből) áll és lakói igen büszkék hovatartozásukra. A városban sok helyen találtunk zászlókat a különböző contradákat jelölő állatszimbólumokkal (pl. sas, párduc).

A contradák között nagy a versengés is, bizonyos szomszédos contradák nem igazán jó szemmel néznek egymásra.

A Piazza del Campo-t a világ egyik legszebb terének tartják, nem megalapozatlanul. Már a formája is különleges: a kilenc, elegáns téglaburkolatú sáv egy kagylót (vagy egyesek szerint legyezőt) formál. A környező épületek egy városrendelet hatására kellemes építészeti egységet alkotnak. A házak között több kis sikátor is vezet a térre, amely ma a fiatalok kedvenc gyülekezőhelye.

A kagyló végén található a Palazzo Pubblico (benne a Városháza és a Helytörténeti Múzeum) és itt magasodik a Torre del Mangia, egy 102 m magas torony is.

Érdemes megmászni a 400 lépcsőfokot, mert a tetejéről pazar panoráma tárul a szemünk elé: a piazza del Campo, az egész város és a dimbes-dombos környéke.

Évente kétszer (július 2-án és augusztus 16-án) a Piazza del Campo szolgál színhelyéül a Paliónak, a világ egyik leghíresebb lovasversenyének, amelynek eredete 1656-ra vezethető vissza. A Palión a contradák versenyeznek, minden alkalommal 10 a 17 contrada közül (sorsolás alapján). Az előkészületek napokkal korábban megkezdődnek. A teret tufával borítják be, kisorsolják a lovakat is, próbálnak többször. A lovak a versenyen három kört futnak, kb. egy perc alatt. Az esemény hatalmas tömeget vonz, természetesen az egész város részt vesz és nagyon sok turista is érkezik erre az alkalomra.

A város másik fontos látnivalója a 14. sz-i Dóm, amely román-gótikus homlokzata hihetetlen mennyiségű szoborral és 19. sz.-beli mozaikokkal büszkélkedik.

Belseje is megér egy látogatást, a belépőjegy egy kombinált jegy (12 euró): a dóm, a keresztelőkápolna és a kripta mellett a Piccolomini könyvtárat, a Museo dell’Opera-t és az Oratoriót tekinthetjük meg, illetve felmehetünk a Facciatonéra, ahonnan egész Sienát láthatjuk. Nekünk ez a program kimaradt, mert a dómnak aznap rövidített nyitvatartása volt, másnap pedig csak délután nyitott ki a turistáknak (vasárnap délelőtt mise volt). Legközelebb tudjuk, hogy mit nézzünk meg…

Érdemes a város utcáin sétálni, betérni egy cukrászdába, megkóstolni legalább egyet a kedvelt édességei közül, pl. a város hires szülöttjének, Gianna Nannininek (énekesnő) a kávézójában.

Egy kis sétával, elkerülve a komoly lejtőket és emelkedőket, elérjük a stadion közelében található San Domenico templomhoz is, amely Szent Katalin ereklyéit, többek között fejét is őrzi. A templom mögül csodálatos panoráma nyílik a városra.

Siena egyike azon városoknak Olaszországban, ahova bármikor szívesen visszatérnék. Középkori utcácskák, terek, kedves lakosok, rengeteg fiatal (egyetemi város is): mi rengeteget sétáltunk, igazán magával ragadott a város, ami nagyon pozitív kisugárzásúnak tűnt annak ellenére, hogy a Monte dei Paschi botránya óta komoly munkanélküliséggel is küzd, mert szinte kizárólag a turizmusból él.

Rengeteg étterem, vendéglő van a városban, szombat este érdemes asztalt foglalni, mi alig találtunk helyet! De így véletlenül is nagyon jó osteriát találtunk, ízletes helyi specialitásokkal: Osteria di Kamollia.

Vasárnap ebéd után pedig a Sienától délre fekvő Crete nevű dimbes-dombos vidék felé vettük az irányt, amiről a következő blogbejegyzésben írok majd.

San Gimignano és Monteriggioni, Toszkána

San Gimignano

Két héttel ezelőtt Siena és környéken jártunk, kicsit kései karácsonyi ajándékunként. (Minden évben ugyanis, ahelyett hogy esetleg felesleges dolgokat ajándékoznánk egymásnak, kiválasztunk egy aránylag közeli úticélt, ahol aztán tavasszal, amint jó idő lesz, eltöltünk egy hétvégét. Tavaly Perugiában és Assisiben jártunk, idén San Gimignanóra és Sienára esett a választásunk.) Elég sokáig halogattuk, mert szinte nem volt olyan hétvége március óta, amikor jó idő lett volna.

Szombat reggel indultunk és kb. 2 óra alatt már San Gimignanóban voltunk. Jó pár évvel ezelőtt már jártam itt és egészen jól emlékeztem is erre a helyre, de így is nagyon tetszettek a régi terek, utcák, a 13.-14.sz-beli palazzók.

San Gimignano elsősorban a tornyairól híres. A középkorban még 72 (!) toronnyal büszkélkedhetett, amiből mára “csak” 14 maradt meg. A városka a szőlőnek, illetve az abból készített bornak (Vernaccia) és a sáfránynak köszönhette felvirágzását. Ma elsősorban a turizmusból élnek. Főutcája, a via San Giovanni a Francigena zarándokút része.

San Gimignano, Piazza della Cisterna

Háromszög alakú tere, a piazza della Cisterna harmonikus egységet alkot a Dómtérrel (piazza del Duomo), amellyel egy nyitott átjáró köti össze. A dóm mellett találjuk a Palazzo del Popolót, ami ma a Comune (Polg. Hiv.) székhelye.



San Gimignano, Piazza del Duomo

Az oldalán magaslik a Torre Grossa, egy 54 m magas, az 1300-as évekből származó torony, ahonnan csodálatos kilátás nyílik San Gimignanóra és dimbes-dombos környékére.

Érdemes elsétálni a Montestaffoli erőd felé is, amelynek egyetlen épen maradt bástyájáról San Gimignano tornyaiban gyönyörködhetünk, udvarában pedig olajfák és ciprusok között sétálhatunk.

San Gimignano tornyai

Az ebédidő itt ért minket, így az egyik kis étteremben ettünk erdei gombás, illetve vaddisznóragus tésztát. Mindkettő nagyon finom volt. (Az ár az olasz átlagnál egy picit magasabb.)

Ezután Siena felé vettük az irányt, de tettünk egy kis kitérőt Monteriggioniba, ami gyakorlatilag az út mellett, egy dombon található.

Monteriggioni

Lentről csak egynek látszik a sok vár-/erődmaradványból. A városfalak azonban egy picike középkori falucskát rejtenek.

Monteriggioni

Tényleg nagyon kicsi: egy tér, egy kis templom és két utca, de nagyon hangulatos.

Monteriggioni tere

Monteriggioni tere

Az általunk készített képek nem adják igazán vissza, így felteszek egy légifelvételt is.

Monteriggioni, légifelvétel

A következő blogbejegyzésben Sienáról számolok be.

Húsvét Olaszországban

Az idei húsvét nem igazán kedvezett azoknak, akik ezen a hosszú hétvégén elutaztak valamerre Olaszországban vagy akik a hagyománynak megfelelően piknikezéssel, grillezéssel, kirándulással szerették volna tölteni a Húsvéthétfőt (Pasquetta). Ezek a napok különböző vallási eseményekben, szertartásokban bővelkednek olaszországszerte: Szicília számos településén tartanak felvonulásokat, körmeneteket, vallási témájú előadásokat, híres a firenzei tüzes kocsi menete (Scoppio del carro) is. Magyarországgal ellentétben itt nem divat a locsolkodás, nem is hallottak róla és a “mi” húsvéti sonkánkkal is csak Dél-Tirolban találkoztam.

 A festett tojás ajándékozása is a múltté már, most inkább hatalmas csokitojásokat vesznek, amikben valami kis ajándék lapul (amit mi ma ebédkor felnyitottunk, egy kulcstartót rejtett). Az étkezés Olaszországban húsvétkor (is) központi szerepet játszik. Sokan mennek étterembe húsvét vasárnap, mások otthon ebédelnek. Régiónként eltérő menükkel és specialitásokkal találkozhatunk, de általánosan jellemző a bárány (sok külföldről, így Magyarországról is érkezik) és a galamb formájú édesség, a colomba, amit vagy egyszerűen megvesznek vagy otthon készítenek. A colomba szerintem eléggé hasonlít a panettonéra, az olaszok karácsonyi édességére: a formája más, de a tésztája hasonló és mindkettőbe kandírozott gyümölcsöket tesznek, a colomba tetejére mandulát szórnak.

A mi, párom apukája által készített húsvéti menünk a következő volt: bolognai szószos tagliatelle, disznó- és báránysült sütőben sült krumplival és zöldborsóval. Desszertként pedig az általam készített nápolyi finomság, a pastiera napoletana. (Párom apukája hallani sem akart róla, hogy ne ő készítse a húsvéti menüt …). Én egyébként készítettem egy másik ételt is, egy tipikus ligúr specialitást, a torta pasqualinát (spenóttal, ricottával, parmezánnal, tojással töltött tészta), aminek a képével kívánok mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket!
Olaszország más részein élők milyen szokásokkal, specialitásokkal találkoztak?

Firenze, Toszkána

Firenze, Piazza di S. Croce

Múlt szombati firenzei kiruccanásom (2 óra vonattal) apropóját az szolgáltatta, hogy párom szombat késő délután ért haza Frankfurtból és a repülője Firenzében szállt le. A firenzei reptér egyébként sokkal kisebb és sokkal kevesebb gépet fogad, mint pisai társa. Mivel az időjárás is kedvező volt (idén márciusban azon kevés napok egyike, amikor nem esett) egy kellemes, nézelődős napot töltöttem Toszkána székhelyén.

Firenze, S. Croce templom

Mivel többször is jártam már Firenzében, szerencsére nem voltam arra kényszerülve, hogy feltétlenül végigjárjam az összes kötelező látnivalót. Így például szívfájdalom nélkül hagyhattam ki az Uffizi képtárat, azért is, mert a bejárat előtt igen hosszú sor kígyózott.

Firenze, Santa Maria del Fiore bazilika

Mivel a legtöbb nevezetesség a belvárosban van, mindet útba ejtettem persze, de csak a bazilikába mentem be, illetve a kupolájába.  

Firenze, Ponte Vecchio

Firenze, Ponte Vecchio - ékszerbolt

Firenze, Santa Maria del Fiore bazilika

A 463 lépcsőfok kicsit megerőltető volt, de először a kupolát díszítő Utolsó ítélet freskó, majd a város elém terülő látványa bőven kárpótolt ezért a kis erőfeszítésért.

Kedvenc teremet, a Piazza della Signoria-t sem hagyhattam ki.

Firenze, piazza della Signoria

Firenze, Piazza della Signoria, Neptun szobor

A toszkán és olasz finomságokat kínáló piac, a sok étterem,  bár, cukrászda egy kis kóstolóra csábít.

Firenze, panforte

Firenzéről annyi helyen lehet olvasni olyan sok információt, hogy én itt, ebben a blogbejegyzésben inkább csak néhány képet osztanék meg, kedvcsinálónak vagy emléknek.

Firenze, Cellini Perseusa

Havazás Olaszországban

Egy ritka pillanat: La Spezia és a hó

Ráadásul pont a szavazások vasárnapján (bár itt hétfőn is lehet szavazni délután 3-ig). Még nálunk is esett hó, sőt idén talán harmadjára, kicsit sajnáltam, hogy legalábbis a mi környékünkön, utána esőbe ment át. A dombokon viszont több hó is esett és meg is maradt, így a körzeti híradó különkiadást is szentelt az (egyébként lassan minden évben egyszer-kétszer előforduló) eseménynek.

Havazik Amegliában is

Mi tettünk egy kis sétát a havas-esős falunkban és kíváncsiságból megnéztük a parkoló autók gumiját. Az eredmény: kb. 50 autóból egy furgonnak volt téli gumija + a párom céges autóján és még egy kocsin volt téli gumi. Ez a másik kocsi meg, láss csodát, magyar rendszámú volt! (Nem az enyém, mert az enyém olasz rendszámú, elöl négyévszakos gumikkal). Egyébként nem sok magyar rendszámú kocsi fordul meg ezen a környéken, télen meg még nem is láttam... Az eredményt látva el lehet képzelni, mi történik, ha esik 2 cm hó.

Egy tavalyi bejegyzésem, szintén a hóhelyzet kapcsán.

Választások Olaszországban

Vasárnap és hétfőn zajlanak a parlamenti választások Olaszországban. Az ország nagy részének már nagyon elege van a politikából és a politikusokból, sokan már alig várták, hogy elérkezzen a szavazások napja, csak hogy ne kelljen többé a választási kampányok ígéreteit, acsarkodásait hallgatnia, annak ellenére, hogy jópáran (legalábbis az én ismerőseim) elég tanácstalanok abban, hogy kire is adják voksukat. Azt tudják, hogy kire biztosan nem (az országot az utóbbi években nevetségessé tett bohócra), de sajnos nem sok igazán értékes alternatíva áll a rendelkezésre.

A választásokról itt találtok cikket.

Karnevál Olaszországban

Február a karneválok ideje. Olaszországban több városban is tartanak turistákat is csalogató felvonulásokat, rendezvényeket. A leghíresebb természetesen a velencei karnevál, amely idén január 26. és február 12. között kerül megrendezésre. Ennek a karneválnak a jellegzetessége a velencei maszkok, jelmezek viselete, ami különleges hangulatúvá varázsolja ezeket a napokat. A velencei karneválról egy korábbi blogbejegyzésemben olvashattok.

A többi olaszországi karneválon általában allegórikus kocsik vonulnak fel, az elmúlt év aktualitásaival (idén elmaradhatatlanok a választási kampányban résztvevő politikusok). Egy korábbi viareggiói karneváli beszámolómat itt találjátok. Idén a viareggiói karnevál február 3-án kezdődött és a február 24-i hétvége kivételével március 3-ig minden vasárnap van felvonulás.

Néhány másik olaszországi városban megrendezett karneválról pedig itt olvashattok.