Talán már említettem, hogy Magyarországon nem voltam odáig a zöldségek nagy részéért, de itt Olaszországban valahogy a legtöbbet megszerettem. A zöldségleves sem tartozott a kedvenceim közé, bár megettem. Az olaszok nem azok a nagy levesesek, a minestrone mégis egy klasszikus ételnek számít. Korábban mindig a fagyasztottat vettem és azt készítettem el (az is nagyon finom volt), valahogy túl macerásnak tűnt az a sok hozzávaló, mindenből venni egy keveset, hogy igazán finom legyen a leves. Azóta rászoktam a piacozásra (itt alig van zöldséges pult, amit igencsak furcsállottam/furcsállok) és mivel mostanában több szabadidőm volt, rávettem magam a minestrone-készítésre. És rájöttem, hogy bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen valójában. Az is jó, hogy kedvem, ízlésem szerint variálhatom a hozzávalókat. Bár első alkalommal kicsit elbizonytalanított az, amikor megnéztem 3 olasz szakácskönyvet és mind a háromban más recept volt (más hozzávalókkal). De aztán úgy gondoltam, hogy a legjobb, ha megyek a magam feje és ízlése után. Azóta egyébként én is variálom a receptet, attól függően, mi van éppen itthon vagy minek van jobban szezonja vagy akár hogy eszembe jutott-e időben beáztatni a babot. Itt most tehát megadok egy alapreceptet, amit mindenki kedvére variálhat.
Hozzávalók (elvileg 2-3 személyre, de mindig marad belőle másnapra):
- fél fej vöröshagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 db répa
- 2 db krumpli
- 1 paradicsom
- 1 póréhagyma (ha ez van, a vöröshagymát akár el is hagyom)
- 2 db cukkini
- 1 zellerszár
- ¼ fej káposzta
- egy kis bietola (Tudja valaki, mi ez magyarul?? Nagy zöld levél, a spenótra hasonlít.)
- egy kis zöldbab
- egy kis tarkabab (áztassuk be előtte)
- egy kis zöldborsó
- zeller zöldje, petrezselyem, rozmaring, zsályalevél, bazsalikom, kakukkfű (ízlés szerint, illetve ami van)
- só, bors, olívaolaj
- Daraboljuk fel a hozzávalókat.
- Egy nagy lábosba tegyünk egy kis olívaolajat. Kezdjük el párolni a vörös- és a póréhagymát, adjuk hozzá a darabokra vágott zellert, répát, majd a fokhagymát, paradicsomot, a krumplit és a zöldbabot. Engedjük fel vízzel vagy zöldség-alaplével. Sózzuk, borsozzuk.
- A tarkababot én általában külön teszem fel főni és csak a legvégén adom hozzá.
- Adjuk hozzá a petrezselymet, zellerzöldet és a fűszernövényeket.
- Amikor a krumpli már majdnem megfőtt, adjuk hozzá a cukkinit és a zöldborsót is.
- Ha van bietolánk, külön fazékban fözzük (pár perc alatt kész).
- Néhány perccel a vége előtt adjuk hozzá a káposztát és a bietolát. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk még.
- Tálaláskor szórjuk meg egy kis reszelt parmezánnal.
Alig írtam le ezt a blogbejegyzést, máris megvilágosodtam a bietolát illetően: mángold!!! Még jó, hogy kb. fél éve ezen gondolkozom (nem egyfolytában!), hogy mi is lehet ez a növény …
VálaszTörlés