A főtér |
Szombaton a páromnak egy hétre külföldre kellett utaznia munka ügyben, így ezt a hétvégét egyedül kellett töltenem. Már régebben kinéztem, hogy ezen a két napon lesz Cremonában a Festa del Torrone. Az egyik helyi társaság (ahonnan szerencsére ismerek is néhány embert), pont indított egy buszt vasárnap, így kapva kaptam az alkalmon.
Korábban még sosem jártam Cremonában, nem is igazán esik útba, ha az ember utazgat és nem is tartozik a nevezetesebb olasz városok közé (ami nem jelenti azt, hogy ne lenne ott is elég látnivaló). A különböző fesztiválok pedig mindig jó alkalmak arra, hogy a kevésbé ismert helyeket is felkeressük.
Cremona Lombardiában, a Pó-síkságon fekszik, éppen ezért éghajlata nem a legkedvezőbb: nyáron nagyon meleg, télen pedig ködös, nyirkos, hideg. Az időjárással nekünk sem volt szerencsénk, gyakorlatilag egész nap esett az eső.
Az óriás keresztrejtvény és a kotta |
A kirándulásunk apropója mint már említettem a Torrone fesztivál volt. A torrone egy főként karácsonyi édesség, Olaszország (és Spanyolország) több részén is helyi specialitásnak számít, de a legenda szerint Cremonából ered: 1441-ben Bianca Maria Visconti és Francesco Sforza esküvőjére a helyi cukrászok mézből, mandulából és tojásfehérjéből készítettek édességet, aminek a formája a Torrazzóra, Cremona szimbólumára, a 110 m magas toronyra emlékeztetett, amit akkoriban torrionénak hívtak. Innen származik a torrone név.
A torronénak a hagyomány szerint két változata van: a puhább és a keményebb. Nekem a kóstolások alkalmával a puhább, szárd, csak mézzel (cukor nélkül) és dióval készített ízlett a legjobban. A dióson kívül találunk még mandulásat, mogyorósat, pisztáciásat, de akár epreset is.
Készül a torrone |
A hegedű és a kotta is torronéból készült |
Egy kis édességet? |
Gólyalábas táncosok |
Helyi specialitások |
A látnivalók közül már említettem a Torrazzót, ami egy 110 m magas harangtorony, az egyik legmagasabb Európában. Csekély 502 lépcsőfokot kell megmászni, ami szerintem nem volt annyira fárasztó, mint ahogy azt előtte gondoltam. Mindenesetre megéri felmenni a kilátásért.
A Torrazzo |
A főtéren található még természetesen a dóm és a keresztelőkápolna, illetve a Comune (Polg. Hiv.) épülete is.
A dóm |
A város a torrone és a Torrazzo mellett a Stradivari hegedűkről híres. Itt született ugyanis 1644-ben Antonio Stradivari, aki a hegedűkön kívül készített más hangszereket is, összesen kb. 1100 darabot. Ma kb. 50 van meg ezekből. Cremonában a Comune épületében és a Stradivari Múzeumban lehet látni Stradivari hegedűket. Sajnos mindkét helyen akkora sor állt, hogy ezt ezúttal kihagytuk, de legközelebb biztos megnézzük.
Szia Kati,
VálaszTörléstalán jobb is, hogy nem vettél mostarda-t... A sok csodaszép vegyes gyümölcs látványa "becsapós", hiszen - ahogy írtad - nekünk a kompót jut azonnal az eszünkbe róla. A mostarda sűrű leve viszont NAGYON erős, csípós!! (Tényleg, majd utánanézek, mitől... engem egy jó erős tormára emlékeztet az íze.) Én szeretem, de sokat nem tudok megenni belőle, de akárkinek vittem ajándékba otthon, eddig még senkinek nem ízlett... Az olasz karácsonyi asztalról nem hiányozhat, mint köret a húsok mellé. Azt még nem láttam még sehol, hogy mustárt is kínálnának hozzá.
Szia,
Anikó Pármából
Én úgy tudom, hogy a mustárt beleteszik a levébe, gondolom, hogy ettől csípős. Azért egyszer majd megkóstolom…
VálaszTörlés