2012. november 26., hétfő

Dolgozz ingyen Olaszországban!


Éhbérért vagy ingyen dolgozó (gyakornokoskodó) fiatalok, ki nem fizetett túlórák, ingyen fordítási, tolmácsolási munkák, stb. Ez ma egy nagyon jellemző kép Olaszországról. Egy 2011-es felmérés szerint a 35 év alatti olasz fiatalok 65%-a végzett legalább egyszer ingyen munkát és ez az adat szerintem idén még rosszabb.

Mi is az alapfelállás? A cégek kihasználják, hogy sok, az iskolából kikerülő fiatal nem rendelkezik semmilyen munkatapasztalattal. Felajánlják tehát, hogy gyakornokoskodjon náluk ingyen vagy pár száz euróért, így tapasztalatot szerez és ha beválik, akkor talán felveszik. Mivel az olasz fiatalok többsége otthon lakik még a szülőkkel, bevállalja. Aztán persze a tapasztalat meglesz, a szerződés meg nem. Mert amint letelik a gyakornoki idő, a cég másik palimadarat keres, aki lelkesen veti bele magát a munkába.
Egy olasz barátnőm például, aki “Kulturális örökségek” szakon diplomázott, szeretett volna múzeumban vagy valami hasonló helyen elhelyezkedni. Ő is szerzett tapasztalatot havi 300 euróért, ami épp csak a közlekedést fedezte: albérletet nem engedhetett meg magának, így a szülőktől vonatozott oda-vissza minden nap 3-4 órát. Tehát azt se mondhatjuk, hogy nem hozott áldozatot a jobb jövő érdekében. Sajnos feleslegesen. Egy év call center után jelenleg eladóként dolgozik egy bevásárlóközpontban és örül, hogy van munkája meg normális fizetése …
A blogbejegyzés megírására egyébként nem is az ő esete, hanem egy saját élményem vitt rá. (Az én önéletrajzom egyébként éppen elég hosszú így is, nincs szükségem csak tapasztalatra.) Aktuálissá vált egy tolmácsmunka kifizetése: még nyáron tolmácsoltam egy sajnos tragikus eset kapcsán. A rendőrök biztosítottak utána róla, hogy ők mindent elintéznek, 3-4 hónap múlva megkapom a pénzt. A pénz csak nem jött, utánaérdeklődtem tehát az ügyészségen, ahol kis keresgélés után azt a választ kaptam, hogy mivel én külön nem kértem a kifizetést (a rendőrök viszont igen) és már eltelt x idő, nem is kapom meg. Mert hogy külön kellett volna nekem is kérni, mivel sokan ingyen csinálják. Ingyen?? Sürgős eset volt, nem találtak más magyart, én a munkából rohantam el, azokat az órákat később le kellett dolgoznom, autópályát, benzint fizettem, stb. Nem ragozom, a hölgy végül is segítőkész volt, most úgy tűnik, hogy csak ki fogják fizetni pár hónap múlva. De szinte még én éreztem magam szemétnek, hogy én ezért a munkáért elkérem, az egyébként jogosan járó (és nevetségesen kevés) fizetést. Nekem ez volt az első eset ilyen munkára ezen a környéken, ahol egyébként nincs is sok magyar, de aki gyakrabban csinálja ezt, miért kellene ingyen? Miből él meg akkor az ember? Akinek a munkája valahol összefügg a segítségnyújtással, annak ingyen kellene csinálnia? Na de a szupermarketben nekem is fizetnem kell, ingyen nem adnak semmit, valamiből csak kell élni.

Másik hasonló eset volt, amikor immár másodjára tolmácsoltam Carrara német testvérvárosa látogatása alkalmából. Eleve lealkudták a fizetést, mert nem volt rá elég keret (de így se volt rossz olasz viszonyokhoz képest), majd a polgármester titkárnője külön felhívott, hogy szóljon, hogy nehogy a többi testvérváros tolmácsai előtt elszóljam magam, mert ők ingyen dolgoznak és én is mondjam azt, hogy gratis teszem …
De nem volt sokkal különb jelenlegi főnököm sem, aki a frankfurti kiállításon való részvétel után nem akarta kifizetni a kiküldetésért járó plussz összeget. Egy kis veszekedés után azért sikerült elérnem azt, ami egyébként itt is jogosan járt.
Az egészben (ha az én eseteimet nézzük) az a felháborító, hogy jogosan járó, egyáltalán nem magas, sőt … fizetésért kell sok helyen veszekedni.
Én úgy gondolom, hogy ha ingyen szeretnék dolgozni, akkor azt én jelzem majd (vagy mint ahogy a múltban már elő is fordult) azon szervezetek felé, akik önkénteseket keresnek. Az önkénteskedés számomnra a szabadidőmben végzett tevékenység, míg munkaidőben pénzért dolgozom/dolgoznék. Egyébként ez annyira jellemző Olaszországra, hogy egy teljesen normális dolog ilyen abszurddá válik és még a végén én érzem magam hülyének, hogy elvárom, hogy kifizessék az elvégzett munkát.
Veletek fordult elő hasonló eset?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése