Sting Sarzanában

Igen, Sting tényleg itt van a tőlünk 10 km-re található városkában, Sarzanában. Sajnos nem koncertezik, hanem próbál. A koncertek Bresciában (júl. 29.), Velencében (júl. 30.) és Rómában (júl 31.) lesznek. Stingnek egyébként Toszkánában van háza, Firenzétől kb. 30 km-re délre. Július 23-tól 26-ig viszont itt próbál a színházban! Az elmúlt napokban sajnos nem sikerült összefutnunk vele, de holnap délután még van esély egy véletlen találkozóra:) Milyen kár, hogy nem koncertezik itt is! (Micsoda marketingmunka lehetett egyébként idehozni 4 napra a próbákra…)

Esküvő Olaszországban

Nem az enyém, nyugi, nem maradt le senki semmiről…

Már sokszor felmerült bennem a kérdés, hogy milyen is lehet Olaszországban egy esküvő. Általánosítani persze itt sem lehet, nem mindegy, hogy Nápolyban, Palermóban, Firenzében vagy Bolzanóban csöppenünk egy ilyen eseménybe.

Június utolsó hétvégéjén végre adódott egy lehetőség számomra is. Antonio egyik unokatestvére ment férjhez, így Biellába voltunk hivatalosak egy esküvőre. Ami az ajándékokat illeti, Olaszországban gyakran az a szokás, hogy a házasulandók különböző üzletekben kiválasztanak különböző árkategóriájú ajándékokat és az üzletek listáját odaadják a vendégeknek. Így mindenki választhat a pénztárcájának megfelelő ajándékot. Az ötlet szerintem jó, ha a pár még fiatal és előtte még nem éltek együtt, tehát még nincs meg mindenük, illetve ha nem hülyeségeket választanak (sokszor megesik, hogy nagyon design, irreálisan drága dolgok vannak a listán). Manapság viszont legtöbbször a pár már a 30-as éveiben jár és általában már évek óta együtt élnek, tehát megvan mindenük. Ennél az esküvőnél is ez volt a helyzet és itt a pár ajándékként azt kérte, hogy járuljunk hozzá a nászutukhoz: Amerikába mentek és egy karib-tengeri szigetre 3 hétre. Jól tették…

Maga az esküvő egyszerű volt, semmi különös nem volt a templomban.

Néhány vendég szerintem kicsit túl volt öltözve (ügyvédi társaság volt), valószínűleg a nemrég lezajlott Kate és William esküvő hatására néhány hölgy kalapban pompázott. Őszintén szólva kevés igazán jól (nem drágán, inkább igazán ízlésesen) öltözött nőt láttam. Ha már Olaszország, csak nézzük a ruhákat, nem?

A vacsora egy palazzo kertjében volt. Siklóval mentünk fel ebbe a városrészbe, Piazzóba (lehetett kocsival is, de a mienk már fent volt, mert a szállásunk is ott volt).

6 körül értünk fel, a lagzi helye szép régi épület csodás kerttel, panorámával. Először aperitiv volt, mivel korán volt még a vacsihoz.

Aztán előételek a palazzóban, mindenki vett magának, amit akart. Finomak voltak, bár a nyers tonhalat nem kóstoltam: a legjobbak a sörtésztában kisütött zöldségek és halak voltak, el is fogytak rögtön.

Kicsit később jött a vacsora, ez is egész jó volt: volt tészta, cukkinis-mentás rizottó (én is ki akarom próbálni), apró kis ravioli, borjúszelet, a többire nem emlékszem. A végén persze az esküvői torta: ez is jó volt: meringata-féleség.

Jót ettünk, beszélgettünk, az asztaltársaság is kellemes volt. Később, egy külön teremben volt diszkó is, de nem nagyon táncolt senki sem. Szerintem Magyarországon jobban hozzátartozik a lagzihoz a tánc.

Adtak még mindenkinek kis bonbonokat is ajándékba, illetve volt egy asztal, ahol lehetett ezeket a bonbonokat külön is eszegetni. Van ilyen szokás Magyarországon?

Impresszionisták és posztimpresszionisták – MART, Rovereto

Rokonok miatt kb. havonta egyszer el szoktunk menni Roveretóba (Trentino). Maga a városka nem egy nagy szám, bár a belváros utcái jellegzetesek, az épületek szépek, de van sok más szebb olasz település.

A környéke viszont már érdekesebb: a Garda-tó kb. negyed órára van, illetve a hegyek közelsége révén sok kirándulóhely van. Rovereto (egyetlen) igazi nevezetessége a MART, a Modern és Kortárs Művészetek Múzeuma, ahol időnként igazán hires képeket állítanak ki. Maga az épület is (modern) művészeti alkotás, mint ahogy az a képen is látható.

Ezúttal a párizsi Musée d’Orsay legismertebb és legértékesebb képeiből rendezték az Impresszionisták és posztimpresszionisták című kiállítást, ami július 24-ig tekinthető meg. Érdekesség, hogy a párizsi múzeum nem szokta megengedni, hogy a műveket elvigyék máshova, ezúttal a múzeum átalakítása miatt vált ez lehetővé. Ausztráliában, Amerikában és Olaszországban rendeztek kiállítást ezekből az alkotásokból. 75 képről és szoborról van szó, a művészek listája hosszú, példaként néhány: Monet, Cézanne, Sisley, Degas, Van Gogh, Renoir, Tolouse-Lautrec, Bonnard, Courbet, Gauguin.

A leghíresebb képek:
Van Gogh: Önarckép
Van Gogh: Van Gogh szobája Arles-ban    
Gauguin: Tahiti nők
Monet: A roueni katedrális

Monet: Rue Montorgueil

Zarándokok Olaszországban

Egy érdekes blogra bukkantam(http://www.mindenut.net/): egy magyar pár járja végig az El Camino hírneve mellett elhalványuló utat, a Francigenát. Ez a zarándokút jóval hosszabb, Canterbury-től Rómáig tart. Ők már Olaszországban járnak, érdemes beleolvasni a blogukba, milyen benyomások érik őket a különböző országokban, milyen gondolatok érlelődnek egy ilyen hosszú zarándokút folyamán.

Mare, mare, mare – Tenger, tenger, tenger

Júliusi rekkenő hőségben mire is gondol az ember? Főleg ha délután 2-kor munkába menet a tenger mellett halad el.
Ennek az elég régi dalnak (azt hiszem 1992) a refrénje elég sokszor eszembe jut …