Az utóbbi hetekben sajnos nem igazán sikerült újabb blogbejegyzéseket írni, elárasztott ugyanis a munka. Na persze nem tart sokáig, de ahogy az lenni szokott, minden egyszerre érkezett. Így idén sajnos még a karácsonyi előkészületekből sem tudtam igazán kivenni a részem. Mindenestre most egy képeslappal kívánok mindenkinek boldog karácsonyt, azaz Tanti auguri di Buon Natale a tutti!
2011. december 23., péntek
2011. december 10., szombat
Mária ünnep, Santa Lucia – készülődés a karácsonyra Olaszországban
December 8. Mária nap, vagy még pontosabban a szeplőtelen fogantatás ünnepe (bár az ünnep egyházi vonatkozása szerintem nem sok mindenkit érdekel) Olaszországban munkaszüneti nap: általában ilyenkor kezdődik el a karácsonyi ajándékvásárlási roham és a hagyomány szerint ezen a napon díszítik fel az olaszok a karácsonyfát. Ez egyébként egyike azon dolgoknak, amik tetszenek, bár szép emlék a 24-i délelőtti karácsonyfadíszítés is magyar szokás szerint, de jó ötletnek tartom, hogy két héttel tovább pompázik a fa az otthonokban. Mi egy kicsit késésben vagyunk, de ma délután mi is megvesszük a fát és feldíszítjük. Dec. 8-a idén csütörtökre esett, sokan pontét (hidat) csináltak, azaz kivették a pénteket is és elutaztak valamerre (főleg a karácsonyi vásárokat tartó városokba).
A Magyarországon viszont oly közkedvelt hagyomány, a Télapó érkezése december 6-án itt nem létezik (esetleg csak Dél-Tirolban), hasonló ünnep viszont Santa Lucia (Lombardiában, Venetóban, Friuliban): a szokás úgy tartja, hogy a december 12. és 13. közötti éjszakán jár körbe szamara hátán Santa Lucia és megajándékozza a gyerekeket. Általában a gyerekek tesznek ki egy kis csészében vizet, tejet meg egy kis kekszet, mivel a szent és a szamara a hosszú út során megéheznek, megszomjaznak. (Persze nem árt, ha a szülők másnap reggelre valamilyen módon eltüntetik a vizet, tejet, kekszet, egyébként oda az illúzió a gyerekeknek…)
Ismer valaki valamilyen a Télapóhoz, Santa Luciához hasonló hagyományt ebben az időszakban Olaszország más részein vagy más országokban?
2011. december 2., péntek
Orvosválasztás Olaszországban, avagy hogyan válik egy látszólag egyszerű dolog kálváriává
Alapesetben mi kell az orvosválasztáshoz? A helyi Asl-t kell felkeresni a következő dokumentumokkal:
- személyigazolvány és Taj-kártya (tessera sanitaria)
- munkaszerződés
- attestato di soggiorno (egyfajta engedély az EU-s országokból jövőknek)
- az orvos neve
Ez eddig oké, bonyolultabbá a dolog akkor kezd válni, amikor határozott idejű munkaszerződése van valakinek, mint pl. nekem volt, amikor havonta hosszabbítgatták. Mit is jelentett ez? Ha egy hónapos munkaszerződésed van, akkor egy hónapig van orvosod, ha utána megint kötnek veled szerződést vagy meghosszabbítják az előzőt, újra el kell menned az Asl-ba és újra ki kell választanod az orvost. Mivel nem vagyok egy betegeskedő típus, nem is nagyon izgatott ez a dolog, csak az egyik hónapban mentem el orvost választani, mert fáradékonyság miatt gondoltam, hogy elmegyek vérvizsgálatra és ha már az orvosnál jártam, írattattam az uszoda és a konditerem használatához szükséges igazolást is, hogy egészséges vagyok (itt ilyen is van …).
November közepén újra találtam munkát, a változatosság kedvéért a másik la spezia-i call centerben, immár konkrétan telefonos munkát (értsd: 6 órán keresztül fogadni az ügyfelek hívásait). Mi történik erre velem? Szerda reggel óta nincs hangom… Nagyszerű. Orvost még nem választottam az új munkaszerződéssel (mivel reméltem, hogy nem betegszem le), irány az Asl, utána meg az orvos, hiszen így nem mehetek dolgozni. Megérkezek az Asl-hoz: az épület felújítás alatt, az Asl elköltözött egy másik címre (számomra teljesen ismeretlen környékre). Telefon a barátomnak, suttogva elmagyarázom a helyzetet, telefonos segítség a cím megtalálásához, ami nem olyan egyszerű: ipari és kereskedelmi negyed, össze-vissza dobált házszámokkal, egy óra keresgélés után csak megtalálom az épületet, persze semmi sem volt rá kiírva, csak az ajtón egy lap, hogy a város védőszentjének ünnepe alkalmából aznap zárva vannak … Esetleg el lehet menni La Speziába. Oké, gyerünk! Nyomozás a cím után, megtalálom, iszonyatos tömeg, még egy órát tart nyitva, de kb. 40-en vannak előttem, elképzelhetetlen, hogy sorra kerüljek. Oké, ezen a ponton már a barátom is besokall, felhívja a dokit (mivel ismeri), hogy nem lehetne-e elintézni az igazolást aznap, én meg másnap elmegyek az Asl-hoz. Doki szerencsére azt mondja, hogy megoldható, így tehát délután felkeressük az orvost.
Másnap reggel irány az Asl. Fél 9-kor nyit, én ott is vagyok, kár, hogy már 30-an ott vannak előttem, nekem meg 10-re haza kell érnem az esetleges ellenőrzés miatt (Olaszországban, ha betegszabin vagy, ellenőrizhetnek, hogy otthon vagy-e: 10 és 12, illetve 17 és 19 óra között). Nem maradhatok tehát, lehetetlen időben sorra kerülni. A dühítő az egészben az az, hogy az emberek 99%-a a ticket alóli mentesség miatt vár, emiatt már kora reggel sorba állt és bár én teljesen másra várok, betegen, ugyanúgy ki kell várnom a sorom, mert nincs elég alkalmazott…
3. nap újra próbálkozom más taktikával: barátom koránkelő, azt mondja, ő odamegy már 7-re, én meg kicsit később, ő foglalja a helyet. A taktika bevált, én vagyok az első, ezúttal háromnegyed 9-re már végeztem is! A kérdés csak az, hogyha a barátom nem ismerte volna az orvost, én hogyan számoltam volna el ezt a két napot a cég felé? Betegszabival ugye nem, mivel nem mehetettem volna orvoshoz, szabim nincs, mivel csak két hónapos a szerződés, marad a fizetetlen szabadság az olaszok szervezetlensége miatt. Köszi…
P.S.: hangom azóta sincs.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)